Neszharisnya. Öltözz, fül!
Kitalálok egyedül is.


2007. június 27., szerda
A blake-i légység a hurrápesszimizmus maga.
Én a légy, s a világ mint légycsapó baga-

tell.
Zetor Leila | 16:34
2007. június 25., hétfő
Megveszem azt a kőházat, és befejezem, aztán itthon, illetve a valamikori lakásomban kiöntöm minden fiókomat, persze azokat, amik tizenéve ugyanígy állnak, több költözésen túl is, szóval kihordom a cuccot a kőházhoz egy platón, jó filozofikusan, és egyenként, minden egyes megveszekedett, megragacsosodott darabot elkezdek kirakni arra a kőfalra, balfelülről haladva jobbfelülre, aztán alá balról jobbra, és így tovább, míg leérek a keramitig, kiragasztok egymás mellé minden egyes darabot, ami valaha is, egyszer is a kezembe került, és én nem akartam kidobni, vagy csak azt hittem valamikor, hogy nem merem többet nem látni, kis pötty, pillanatragasztó a hátukra, és platty, odatapasz, cédé, tolltartó, szalvéta, Anya és az összes elrontott rajza tizen-, huszon- és ötvenéves koraiból, Első Titusz egy alpakka keretben, a légfrissítő párna, Nagyapa és az ő bányászkitüntetései, a junosztyunk, a Plútós matrica az emeleteságyamról, Apa mágneses derékaljban és az amatőr rádiózós készletével hetvenegyből, kiskanalak sorban, lámpapernyő, képeslap, képeslap, hűtőmágnes, képeslap, a világirodalom klasszikusai egymás mellett a hátlapjukon egy pillanatpöttyel, piknikek és csíkosok ugyanúgy, hűtőmágnes, basszusgitár, szép pár férficipők, Második Titusz felpöttyölve egy mini-mókuskerékkel, cigisdobozok, az anyai család, az apai család, zetorcanga, camping, az első pár cipőm, az első monitorom, a tájékoztatófüzetem lapjai egyenként kipöttyölve a beírásaimmal, Nagyi és az ő kenyérpirítója, a C64-es joystickom, a színesbőrű Tina babám, narancssárga lavór, Kukucskáné a könyöklőpárnájával, hamisított napszemüveg, bio-molylepke-irtó tele döglött molylepkékkel, összeragadt pillecukrok egymás mellett sormintába pöttyezve, az első férfi, a második, a harmadik, meg a többi is kétdimenzióban, ilyen férfimetszetek, köztük ilyen kis spejzpolcpapírok, vagy mik elválasztónak, Zsé basszusgitárral és összehúzott szájjal, az eltörött féltengelyünk, a kefével kitépett összes hajaim tizenöt éve, bár ezeket kicsit nehezebb bepöttyözni, a Hajdumat, a Zanussi, Gyuszó és a bokától derékig érő kétlábas gipsze, Zárai és Vámosi, Milupás dobozok, betacid, faringoszept, tejporos zacskó, Tímeja, papági, puskajutka, Boribon, a kocsimintás falvédő, elefántos radír, és áthívom mondjuk az új szomszédot, megmutogatom neki mind a négy telerakott falamat, ő nézi faltól falig a családomat és a dolgaimat feltapétázva a falra, és azt mondja mondjuk, hogy nézze, hölgyem, így nem lehet élni, és én a homlokomra csapok, és azt mondom neki, hogy hát persze, tényleg, nem lehet, és akkor, na, pont akkor meghalok majd.
Zetor Leila | 21:13
2007. június 24., vasárnap
Minden késő délután, amikorra visszaértem a megbeszélésekről a hotelszobába, ott várt a pizsamám összehajtogatva az ágyon, ahogy még soha. Ember így hajtogatni nem tudhat. Én ilyet még nem láttam. Ezt a hajtogatónőt meg kell szeretni. Ezt a hajtogatónőt túl kell misztifikálni.
Ha ez a nő hazamegy, és megtanítja a lányának, nézd, lányom, hajtogatni csak így, pontosan szépen, ahogy a csillag megy az élen, elvágólag, persze mindezt németül, akkor az a lány is így fog hajtogatni, ilyen szentül, és akkor eggyel többen lesznek, és mindig eggyel többen lesznek, mert mint a népmesében, a lányoknak mindig lesz egy lánya, és mind megtanulnak ekképpen hajtogatni, és a világ egyre jobban megszentül, és minden hotelszoba minden kiválasztott hajtogatója a mennybe megy.
Zetor Leila | 10:17
2007. június 23., szombat

egy népi sarjadék
egy népi sarjra lépett
holló a hollónak
csütörtökre péntek

Zetor Leila | 17:33
2007. június 22., péntek
Akkor mondom így, mert ez van. Jelen van.
A dolog úgy kezdődik, hogy a lavórt benne felejtem a csapban. A csap csöpög. Húsz perc, és a lavór félig tele van.
Mama, kérlek, meséld el nekem, Falusi Mariann hány évtizedig hordhat még zsebes térdgatyát fehér zokniban Catepillarral, hogyan lehet azt egy reklámban röhögés nélkül elmondani, hogy valódi kivikivonattal (v.ö.: viri a varázslat, piri a parádé), és mi az, hogy a Dove valódi nőket kérdezett meg? És miért szirénáz a sziréna, és mi ez a szag, és ki ez a test, és mi a szösz, és ki vikivonat, és ki viszi át a szerelmet a túlsó partra?
Tiri-teregetek, kivi-kivonom magam a forgalomból. A csap csöpög, a kő marad, a kő marad (v.ö.: Wass A.).
Zetor Leila | 21:39
2007. június 21., csütörtök

Endlih bin ih dá. Belőlem vagy alul, vagy felül, vagy középen, de valahonnan jól érzékelhetően kicsúszott az a kütyü, ami ezt az egészet írhatná. Baváriában drájcih lettem, ennyi voltam, zágsón. Csak semmi dráma. Kimegyek ázni.

Zetor Leila | 20:38
2007. június 15., péntek
Félre méla, félre bú! Éljen a szörp és a lekvár közötti békés átmenet! Éljetek, ti hurráoptimista felkiáltójelek!
Zetor Leila | 13:12
2007. június 13., szerda

8:49 - Valami miatt sírok, de már nem tudom, a hat közül épp mi miatt. Kollegina kávézik, én almázok. Azt mondja a konyhában, segít ha kell. 
9:06 - Telefon. Még nem kezdték el se a kemót, se a hormonkezelést. Beleharapok az öklömbe.
9:13 - Valaki kérdez, én válaszolok. Tovább dolgozunk. Fáradékony rigalánc.
9:19 - Fejben privát közműt számolok.
9:33 - Telefon. Megint ingerülten beszélek vele, pedig nem akarok. A hat közül egy miatt sírok.
9:38 - Stemplizek (Kovács Vera, Meseautó).
10:04 - Lábrázok (Keely Smith, Bélarábió).
10:42 - A begyulladt szemem lassan, hömpölyögve kifolyik a klímától. A monitor egy vibráló paca.
11:20 - Előrehozott ebéd, délben többlépcsős megbeszélés négy nővel.
12:00 - Délben többlépcsős megbeszélés négy nővel, az előrehozott ebéd hangosan zuborog.
16:00 - A többlépcsős megbeszélés vége. Négy nő - a megbeszélés résztvevői - egymást túllicitálva okoskodik négy órán keresztül. Pisilnem kell. Lefejelem az asztalt. Az egyik nő észreveszi. Szünet.
17:00 - Munka.
18:00 - Munka.
19:00 - Munka.
20:07 - Már indulok is haza.
21:12 - Valamiért a hat közül sírni kéne megint.

Zetor Leila | 9:09
2007. június 12., kedd
Meggyszörpben úsznak az egész meggyek forrón. Lekvár? Dunsztom sincs.
Egyedül befőzni éjjel kicsit sem romantikus.
Zetor Leila | 23:49
2007. június 10., vasárnap

Nem utcára, hanem útra.
Rá kell szólni a Kátayra. ›››

Zetor Leila | 10:19
2007. június 8., péntek
Egyszerű. Szavakban. Gondolkodol.
Egyszerű. Gondokban. Szavalkodol.
Zetor Leila | 21:51
2007. június 7., csütörtök
Variációk szótárhasználatra

1.
Kinyit. Előbb. Vissza. Később. Túl. Előbb. Túl-előbb. Túl-előbb. Faszom. Előbb. Előbb. Túl. Nem. Vissza. Meg. Van. Össze.

2.
Kielőbb. 
Későbblap. 
Túlvissza.
Összevan.
Vankitúl.
Nyitkimeg.
Visszaki.
Faszkivan.
Zetor Leila | 13:37

Bentről vagyok.

Zetor Leila | 9:34
2007. június 4., hétfő
Egyedül van. Ez biztos. Rohadt egyedül van. Az ilyennel az ember csak egyedül lehet.  Így képzelem. Beszélni nem tudok vele róla, valószínűleg ő sem akarna erről velem. De akkor hogyan hívhatnám fel egy olyan mondattal, hogy mégis, hát úgy... hogy vagy. Ilyet én nem kérdezek, az biztos. Nem kérdezek inkább semmit tőle.
Összeborulások csak a filmekben vannak ilyenkor. Ha előtte nem volt összeborulás, akkor most se lesz. Hogy vagy. Hát. Jól. Aham. Lecsót kérsz? Tócsnit? Mit főzzek neked? Az agávém, az. Képzeld, elrohadt. Aham. Lecsót?
Kicsit sem ezoterikus most ez. Nem hiszem azt. Nem akarom azt. Bújjon a seggembe a telekapcsolat, meg az autópályákon átívelő megérzések. A mellkasom sem az ő mellkasfájdalma miatt fáj, csak elaludtam magam. És nincs is olyan szervem, mint neki. Biztos csak meg fog jönni, azért szúr ott lent.
A legrosszabb az, amikor elfelejtem, hogy mi van vele, és eszembe jut, és észreveszem, hogy az előbb el tudtam felejteni, mi van vele. Na, az bevág. Rendesen tarkón üt. Olyan érzés, mint amikor elképzeled, milyen lehet az, ha családban ilyesmi történik, és azt érzed, mintha. Csak ez van. Tényleg van. Éppenséggel mindig van. Akkor is, ha te épp elfelejted. Lehet 200 kilométerrel idébb simán éldegélni, mintha mi sem történt volna odább.
Rohadtul tud ez idébb fájni, ami amúgy odább van. Fájni, vagy mizni. Azt tud. Így hullámokban. Az van.
Zetor Leila | 22:30

LEGÚJABB
2013. 03. 01.
2013. 02. 01.
2013. 01. 01.
2012. 12. 01.
2012. 11. 01.
2012. 10. 01.
2012. 09. 01.
2012. 08. 01.
2012. 07. 01.
2012. 06. 01.
2012. 05. 01.
2012. 04. 01.
2012. 03. 01.
2012. 02. 01.
2012. 01. 01.
2011. 12. 01.
2011. 11. 01.
2011. 08. 01.
2011. 07. 01.
2011. 06. 01.
2011. 05. 01.
2011. 04. 01.
2011. 03. 01.
2011. 02. 01.
2011. 01. 01.
2010. 12. 01.
2010. 11. 01.
2010. 10. 01.
2010. 09. 01.
2010. 08. 01.
2010. 07. 01.
2010. 06. 01.
2010. 05. 01.
2010. 04. 01.
2010. 03. 01.
2010. 02. 01.
2010. 01. 01.
2009. 12. 01.
2009. 11. 01.
2009. 10. 01.
2009. 09. 01.
2009. 08. 01.
2009. 07. 01.
2009. 06. 01.
2009. 05. 01.
2009. 04. 01.
2009. 03. 01.
2009. 02. 01.
2009. 01. 01.
2008. 12. 01.
2008. 11. 01.
2008. 10. 01.
2008. 09. 01.
2008. 08. 01.
2008. 07. 01.
2008. 06. 01.
2008. 05. 01.
2008. 04. 01.
2008. 03. 01.
2008. 02. 01.
2008. 01. 01.
2007. 12. 01.
2007. 11. 01.
2007. 10. 01.
2007. 09. 01.
2007. 08. 01.
2007. 07. 01.
2007. 06. 01.
2007. 05. 01.
2007. 04. 01.
2007. 03. 01.
2007. 02. 01.
2007. 01. 01.
2006. 12. 01.
2006. 11. 01.
2006. 10. 01.
2006. 09. 01.
2006. 08. 01.
2006. 07. 01.
2006. 06. 01.
2006. 05. 01.
2006. 04. 01.
2006. 03. 01.
2006. 02. 01.
2006. 01. 01.
2005. 12. 01.
2005. 11. 01.
2005. 10. 01.
2005. 09. 01.
2005. 08. 01.
2005. 07. 01.
2005. 06. 01.
2005. 05. 01.
2005. 04. 01.
2005. 03. 01.
2005. 02. 01.
2005. 01. 01.
2004. 12. 01.
2004. 11. 01.
2004. 10. 01.
2004. 09. 01.
2004. 08. 01.
2004. 07. 01.
2004. 06. 01.
2004. 05. 01.
2004. 04. 01.
2004. 03. 01.
2004. 02. 01.
2004. 01. 01.
2003. 12. 01.
2003. 11. 01.
2003. 10. 01.
2003. 09. 01.
2003. 08. 01.
2003. 07. 01.
2003. 06. 01.
2003. 05. 01.
2003. 04. 01.
2003. 03. 01.
2003. 02. 01.
2003. 01. 01.
2002. 12. 01.
2002. 11. 01.
2002. 10. 01.
2002. 09. 01.
2002. 08. 01.
2002. 07. 01.
2002. 06. 01.